Csordulj nyálam, mondta a fangörl.

Csordulj nyálam, mondta a fangörl.

EGY MÉLYEN FILOZOFIKUS UTAZÁS A ZÜLLÖTTSÉG BUGYRAIBA A “YAOI”,  ANNAK “ESZTÉTIKAI ÉRVÉNYESSÉGE” ÉS  A  “KÖVETŐI”  MEGÉRTÉSÉÉRT

“Minden kijárat, egyben bejárat valahova.”
M. Stoppard

Bizonyára a kedves olvasóimnak is voltak olyan pillanatai, mikor egy érzéki benyomás hatására feltette magában a kérdést: „Hogyan lehetséges, hogy az emberiség még nem halt ki, és mit tehetek, amivel felgyorsíthatom a folyamatot?” Amióta internetem van, erősen megszaporodtak az ilyen alkalmak, minden év elteltével exponenciálisan növelve a tűrőképességemet… Mindhiába, hisz mindig születik olyasmi, amitől elementáris erővel tör elő belőlem a RAGE. Erre a tézisre bizonyíték, hogy Kb. ötven ilyen pillanatot éltem meg tegnap, miközben a válaszokat olvasgattam erre a bejegyzésre. (Mellékesen megjegyezném, hogy a válaszok számát és minőségét tekintve én a kolléga helyében a bejegyzését „How to create a shitstorm”-nak neveztem volna el.)


A kezdeti felindulásom ellenére nehezen erőt vettem magamon, és az eredeti, szenvedélyes hangvitelű és erős érveléssel alátámasztott DIE, YOU IRRITATING HUMAN WASTE helyett, amivel lereagáltam volna a dolgot, inkább igyekeztem máshogyan megközelíteni a témát. Elhatároztam, hogy a „Yaoi”-t, amit az „ember lánya” oly vehemensen védelmezett, (gyomorforgatóan személyes és szükségtelenül hosszú monológokban részletezve mennyivel jobbá tette az életüket, ezzel persze implikálva, hogy az életük egy köbmérföldnyi fos) elfogultság nélkül megérteni szándékozóknak szóló rövid ismertetőt írok; nem a műfajról, hanem a műfaj értékelésének szempontjairól, ahogyan csak egy Yaoi fangörl szemével látható.
A „yaoi” rajongója fura szerzet (a fangörl helyett ezt írom, mert úgy hallom, vannak férfi Yaoi-kedvelők, persze őket férfi helyett eunuchnak hívják, de a terminológiai kérdéseket hagyjuk máskorra), akit megérteni kívülálló szemével lehetetlen, ezért az egyetlen módja, hogy közelebb kerüljünk hozzá, az hogy a válaszokban az ömlengés és felmagasztalás között elhangzott „érveket” megvizsgálva kielemezzük, hogyan és miként lehet valakiből yaoi-kedvelő. Hogy érzékeltessem, mennyire komoly a szándékom, a kasztrálást – amin minden yaoista férfinak át kellett esnie – szimulálandó szoros alsóneműt vettem fel; valamint ezután tartózkodom mindennemű yaoi-bashingtől, és innentől teljesen komolyan veszem a témát, akárcsak egy igazi yaoista.

1. Esztétikai alapok.

A yaoisták érzésem szerint Lessing Laokonjának érvrendszeréből indultak ki, miszerint a képek és szobrok pillanatképek. Ahhoz, hogy egy kép vagy szobor esztétikus legyen Lessing szerint a „Das furchtbare Augenblick“ a kiteljesedés előtti, vagy utáni pillanatot kell ábrázolja. Kis kiterjesztéssel mondhatjuk, hogy a mangákban is ez a pillanat van ábrázolva, mint az érzelmi csúcspont előtti pillanat, amit tovább kell gondolni. Egy Berserkes példán demonstrálva: Gutts és Griffith harca a kiteljesedés előtti pillanat, maga a kiteljesedés pedig a Guts X Griffith lenne; Ezt viszont soha nem mutathatja meg a mű, hisz Lessing szerint sokáig bámulni a kiteljesedés pillanatát szükségképp undorhoz vezet. (A kutatásaim során a 4chan /y/ boardjára tett kirándulásom teljes mértékben megerősítette Lessing fentebbi állítását.) Lessing érvelését követve egy Guts X Griffith fanart csak akkor lehet ízléses, ha közvetlen a kiteljesedés előtt, vagy után ábrázolja a párost. Lessing logikáját alkalmazva viszont a fanfiction-ökre ez a megkötés nem érvényes, mert írásban ízlésesen ábrázolható a kiteljesedés (Lessing példája erre Laokon ordítása, amely le van írva az Aenisben). Fanart és fanfiction tehát oké. De mi van a yaoi animékkel, és a yaoi doujinokkal, neadjisten a yaoi mangákkal, amik egyértelműen megsértik Lessing ábrázolásmódokról alkotott esztétikai elgondolását?

2. Kiterjesztés: Yaoista esztétika.

Bár első látásra nehezen egyeztethető össze Lessing esztétikai gondolatmenete a yaoi kérdéses, rossz nyelvek szerint pornográf megnyilvánulásaival, mégsem szükséges elvetnünk a lessingi gondolatmenetet, ha helyesen alkalmazzuk a yaoisták szükségtelenül részletes magyarázataiból kinyert érveket. Ahogyan azt minden igazi yaoi-fan lelke mélyén tudja, a yaoi valójában nem a testiségről szól, és épp ezért nem pornográfia. Az aktus, amit pornográfnak bélyegeznek a hozzánemértők, az nem a beteljesedés, hanem a „Das furchtbare Augenblick”, a beteljesedés előtti pillanat. Az anális penetrációt kell továbbgondolnunk hogy eljussunk a beteljesedés igazi csúcspontjáig, a két szerelmes fél lelkének összeforrásáig. Az, hogy ehhez az ánuszra van szükség, a yaoista esztétika egyik kulcspontja, hiszen ez szimbolizálja, hogy az igaz szerelem mindent legyőz, még a záróizmokat is. Az aktus képi szépsége a mélyében rejlő érzelmekben rejlik. Minden Igazi yaoista tudja ezt.

Ebben a tudatban tehát újdonsült yaoi-rajongóként nyitva kell tartani a szemünket, hisz minden pillanat a „Das furchtbare Augenblick“ előzménye lehet. Yaoistaként muszáj látni minden apró részletet, a legkisebb rezdülésre is érzékenyen kell reagálni, hiszen minden testvéri, baráti, vagy mester-tanítvány viszonyban megtalálható a yaoi, ha elég mélyre nézünk.

3. YAOIVISION

Hogyan képzeljük el ezt a mélybenézést? Kezdőként nehezen vizualizálható, milyen is yaoista szemmel látni a világot, ezért előkészítettem pár szemléltető ábrát, ami megkönnyíti a megértést, és bevezethet minket a Yaoi rejtelmeibe.

1187794271020.jpg

A markáns különbség a párosításoknál ütközik ki csak igazán. Yaoista szemmel olyat is meglátni, ami közönséges halandó számára láthatatlan marad. Próbáljunk meg a következő képre yaoi rajongóként tekinteni, és rögtön szembetűnik, micsoda kimondatlan, implikált dolgok vannak egy látszólag ártatlan rajzban:

ernie-es-bert.jpg

Nem kell annyira megrökönyödni Ernie X Berten. Teljesen ésszerű, Egy szobában laknak és sülve-főve együtt vannak, ne mondja nekem senki, hogy nincs kettőjük között valami! (Ugye milyen más a világ, ha yaoi-mentalitással nézzük?)

4. A fanfictionírás és a fanart, mint yaoista kreativitás gyöngyszemei

Most, hogy az alap yaoista esztétikával és gondolatmenettel megismerkedtünk, itt az ideje, hogy a kreativitásunkat kibontakoztassuk, méghozzá az egyetlen módon, amit egy igazi fan ismer: BY WRITING SHITTY FANFICTION/ DRAWING UGLY FANART.

Sajnos fanart készítésében nem vagyok otthon, a fanficírásról meg egy külön how-to guide-ot kellene írnom; mindkettő olyan komplex és lenyűgöző téma, hogy részletes tárgyalására sajnos itt sem hely, sem idő nem akad. Kiengesztelésül viszont egy kis ajándékkal készültem mindenki számára, aki eddig eljutott: A bejegyzés lezárásaként, a yaoi fanfic-írás szemléltetésére és újonnan megtalált yaoista identitásom megkoronázására egy saját darabbal készültem, amit a korábbi Ernie X Bert kép inspirált. Következzék hát a mesterművem:

SEMESTREET

Bert fáradt volt, forgatás után jól esett neki kinyújtani az elgémberedett végtagjait. Valaki megint elcsórta a sütijét… Ez az Ernie. Bert évek óta dolgozott vele együtt, és az évek során közel kerültek…talán túl közel, gondolta Bert, megrázva a pamacsszerű, csillogó haját. A Mai betű az U volt… U mint Uke. Ernie… Bert köré két, narancsszínű kar kulcsolódott, hátulról átfogva őt. Bert nem tudta, hogy Ernie mikor lépett a szobába, de ösztönösen tudta, hogy ő az, a meleg biztonságérzés, a plüsskarok ölelése, ami semmihez sem fogható… Ernie.

-Fáradtnak tűnsz, Bert. – Lehelte halkan Ernie, a lélegzete lassan borzolva Bert hajpamacsát.

-Elkélne egy masszázs, Ernie. – Nyögte Bert, bűntudattal gondolva vissza arra, hogy sütilopással gyanúsította barátját.

-Megkapod, Bert. – Ernie lassan elengedte Bertet. Bert Ernie csillogó gombszemeit érezte a hátán, amint levetkőzött. Bert hagyta, hogy Ernie az ágyhoz vezesse, és hátára fektesse, miközben a fejében úgy mocorgott a gondolat, mint bábúban a kéz: Ernie vajon mire készül megint? U mint uke… Vajon Bert is arra gondol, amire ő?

– Lazíts, Bert. – Ernie masszírozni kezdte Bertet, a statikus elektromosság halkan pattogott a keze nyomán, lassan követve Bert testének körvonalát, a fallikus fejétől egyre lejjebb és lejjebb… Bert nem hitte el, ami történik vele.
– Ernie, hagyd abba. – Bert Nem bírta tovább, a lelkében egyre nőtt a forróság, úgy érezte, mintha valakinek az izzadt keze ökölbe szorult volna a mellkasában. – Ernie! Hagyd abba, Ernie… valamit mondanom kell neked!
-mi van Bert?
-ERNIE!!! VALAKI MÁR MEGINT ELCSÓRTA A SÜTIMET! TUDOM HOGY TE VOLTÁL, ERNIE.

– Fin –

A vége felé már majdnem elájultam, mert az átkozott szoros gatya elszorította a combartériámat. Remélem élveztétek ezt a kis kiruccanást, és bízom benne, hogy ezzel a rövid mesterművel megindítottam a kiberpokalipszist.

Disclaimer: A spamszűrőm automatikusan kiszűri a következő szavakat: hímsoviniszta, rohadt, mocskos, homofób, náci, állat, yaoi, yaoista, fan; fandom, fanfiction, fanart, manga, anime, death note, 14, éves, kiscsaj, lúzer, Lessing. Ezen felül a (ca. ezerkétszáz szavas) bejegyzésemnél hosszabb kommenteket törlöm, és a kommenteket lezárom, ha a leghalványabb yaoi shitstorm jelét látom a blogomon. Ez a bejegyzés direkt ilyen, és nem nagyon érdekel a véleményed arról, mekkora pöcs vagyok, és hogy a Yaoi igenis jó. (Ezt már olvastam egy bloggal arrébb.) Ha mindenképp meg akarod osztani a véleményedet, írj inkább e-mailt, azt gyorsabban tudom törölni.
(Egyébként csak vicceltem lányok. Nem utállak benneteket, se a hülye hobbitokat, csak hát nekem ilyen humorom van.)

Frissítés: Anon Ernie X Bert fanartja. köszönjük, anon.

sesam_bert_ernie_kleurplaatthumb.png
Frissítés (2014):

No Comment needed.

Advertisements

44 hozzászólás

  1. A legszebb az egészben, hogy betartottam Lessingnek, a yaoinak, valamint a fanficnek, és ráadásként megrontottam egy gyermekkori emléket. Élveztem is útközben. Ha nagy sikere lesz a postomnak, írok még egyet… talán most egy micimackósat.

  2. Ne haragudj de akárhány idegen szót is használsz a hozzászólásodban, az akkor is csak egy utálkozós ostobaság marad… És bármennyire fáj is, mi rajongók, (legalkábbis én tuti) azért csak jól érezzük magunkat, és ezt nem is restelljük kimondani… És nem csak a virtuális életben, hanem a valóságosban is. Szép napot, és sok boldogságot kívánok neked!

  3. Először is: ez a bejegyzés nagyon bejön nekem, szépen felépített, logikusan megszerkesztett, és szinte olyan, mint egy tudományos cikk, ráadásul nagyon szeretem az iróniát, és a gúnyt, ami csak úgy csöpög belőle. Tényleg milyen idiótának is hangzik szeretni a yaoit (kár, hogy már olyan rég bűnbe estem: merek kedvelni valamit, ami ENNYIRE undorít másokat… fúj). Amúgy én a zsákbanugrálós párosból nem néztem volna ki semmilyen homoszexuális vonzalmat, de úgy látszik, nem elég perverz a fantáziám, nem úgy, mint neked (az ötlet jó volt, de kihagytad, hogy a helyes pasik jobban beindítják a fantáziánkat :P), és a sztorid is nagyon tetszett.
    Ezek a te gondolataid, és ez így van rendjén, hisz mindenkinek joga van a saját véleményéhez (hogy idézzem Piszkos Harryt – a vélemény olyan, mint a segglyuk: mindenkinek van belőle egy). A bajom az, hogy te csak az érem egyik oldalát látod, és a szavaiddal másokat bántassz. Van aki szereti a tökfőzeléket. Én utálom. Most mondjam meg neki, hogy egy kis gané, mert szereti?
    Mindegy, örülök, hogy egy másik véleménnyel ismerkedhettem meg (legye bármennyire is eltérő az enyémtől), és az elemzésed is szórakoztatóra sikerült :D
    200 alatt, maradhat?

  4. Köszi a dícséretet, és a korrekt választ.

    Valóban, sok munkám van benne, sokkal több, mint amennyi látszik. (Félek, hogy a minőségbeli problémák még kiütköznek néhol.) A bejegyzés szerkezetét tekintve egy tudományos cikk ügyetlen paródiája, és igazából azért írtam ilyenre, mert imádok minden szinten gúnyolódni, legyen az téma vagy stílus.
    A bejegyzés felépítése háromrészes: Az első, dühítő fázis. Nincs olyan Yaoi fangörl, aki ezt elolvasva ne akarna széttépni, hiszen itt tényleg személyeskedő és mocsok voltam, még azzal együtt is, hogy humorba csomagoltam. A második fázis, gúnyt űzni Lessing gondolataiból volt az igazi hab a tortán. (Arra gondolni, hogy a google netán Lessing nevére yaoi-paródiát dob ki… szívmelengető érzés. Édes a bosszú, Lessing… Készülj, Heidegger, te vagy a következő.) Ez a Pszeudo-intellektuális szakasz a kedvencem, mert itt válik nevetségessé az egész. A harmadik, befejező szakaszban végleg felfedem a valódi szándékomat, és teljes gőzzel arra megyek rá, hogy vicces legyek. Az ezután következő disclaimer csak arra van, hogy ne felejtsétek el, mennyire dühösek vagytok rám.

    Mint láthatjátok, az természetes, hogy az írásom rátok nézve sértő, hisz direkt sértőnek írtam. Hogy miért tennék ilyet? Hát, mondjuk azért mert troll vagyok, lányok. Ezen felül nem szeretem az álságosságot. Ezért túloztam, abszurditásba emelve a béna érvetieket, amikkel azt akarjátok bizonyítani, hogy a ti pornótok különb a többinél. A nap végén minden szerelem és érzelem duma után még mindíg két rajzolt férfi nemi aktusát bámuljátok, csak nem néztek vele szembe.

    Egyébként választhatjátok azt, hogy nem veszitek magatokra, hanem megint a tizenéves kiscsajokkal takaróztok, hogy ez róluk szól. Egy bloggal arrébb működött.

    És most következzék valami teljesen más:
    Egy Ernie X Bert fanart, anontól. Köszönjük, és felkerült a blogomra, anon.

  5. Amit írtál az egy “most aztán jól megmondom post”. Igen hál istennek megint bebizonyítottad milyen egy pasi. A nők ne merjenek gondolkodni dönteni mikor itt vagy Te, hogy megmondjad mit szerethetünk és mit nem. Ráadásnak bravúrosan megoldottad , hogy a neked nem tetsző dolgok be se kerülhessenek. Akkor miért meg írtál egyáltalán? Te nem vagy kíváncsi más véleményére. Ennyi és kész. Te nem szereted ezt a műfajt? Nagy dolog kit érdekel? Kiváltképp ilyen tálalásban.Ja és egy kicsit sem vagyok dühös tehát ez sem jött be. Sok munka semmiért. Ezen a helyen teljesen felesleges elmagyarázni bármit is, és nem bújok tizenévesek háta mögé, mert nem szükséges. Különböző emberek vagyunk különböző ízléssel. És pont.

  6. Olvastam a véleményeteket: oldalakon keresztül ugyanaz a copypasta álláspont csak más szavakkal, más yaoi fangörl neve alatt. Azért is írtam ezt a bejegyzést. A blogomon viszont nincs helye yaoit magasztaló spamnek, én nem vagyok Rev. Dühös kommenteknek (mint a tied)viszont hagyok teret, és nem tiltottalak ki, csak hát a spamszűrőmön fennakadtál(okkal). És válaszolni is hajlandó vagyok. Megmutatom neked, milyen a humortalan “na most aztán jól megmondom”.

    Kijátszod az üldözött kisebbség kártyát? Gonosz hímsoviniszta elnyomó vagyok, és te lennél az elnyomott? Az a vicc, hogy komolyan gondolod ezt. Kigúnyoltalak. A gyengeségedet használtam ki, ami minden fanatikus rajongó sajátja: azonosulás a témával, a megszállottságig. Rajongóként nem tudod elviselni, ha másnak negatív véleménye van a kedvencedről. Azt hangoztatod, hogy csak vélemény, de nem bírod ki, hogy létezik a tiédtől különböző, elitélő vagy akár gúnyos álláspont.

    Jellemzően egocentrikus módon azt képzeled, hogy te vagy a haladás, megszabadítva az elnyomottakat a tudatlanság béklyójától. Szánalmas hadjáratot folytatsz, hogy a világot a saját képedre formáld, és elég ostoba vagy, hogy azt hiszed amit csinálsz tényleg számít. Mégis, mikor szembesülsz azzal, hogy a valóban elnyomottak nem akarnak közösséget vállalni veled, a fejedet vakarod értetlenségedben. Sosem küzdöttél másért, mint azért a jogért, hogy infantilis maradhass.

    (Pluszpont jár annak, aki tudja, kitől csórtam az utolsó bekezdést.)

  7. Szia,

    próbálok úgy reagálni, hogy semmiképp se akadjak fenn a spamszűrődön, de úgy érzem ez nehezebb lesz, mint neked megírni ezt a posztot, lol. :D Szerintem igen értelmes, és visszafogott kommenteket kaptál, ahhoz képest, hogy elég támadóra sikerült a posztot, de végülis mindenki azt ír a saját blogjába, amit akar, ez nem érdekel. Az előző posztjaid nagy részét is elolvasgattam, és igazából még nem láttam olyan embert, aki az irónia minden árnyalata mellett tudott volna parodizálni. Mégis a cinizmus egy olyan válfaját képviseli, ami nehezen tolerálhtaó, mégha véleménycseréről is van szó. Persze tisztán ki is jelentetted, hogy nem érdekel mindenféle yaoi fangirl-sírás, és mocskolódás, amit elég gyerekes megoldásnak találok a nme tetsző kommentek kiszűrésére. Mert az egy dolog, hogy nem bíród már a yaoi-fanok ömlengő kommentjeit, de akkor viszont nem kell egy őket érintő témát választani! Ha már írsz, fogadj véleményt, ha pedig untat az összes siránkozás, akkor nem kell belevágni!
    Elvégre mindenkinek joga van elmondania a véleményét, ahogy azt te is tetted! Bár abban madfistnek igaza van, hogy ha már a klaviatúrán szinte megállíthatatlanul fut a kezük, legalább nyissanak egy yaio-fan blogot, ahol kiélhetik magukat. :D

    A lényeg, hogy nem vagyok yaoi-fan tag, de elolvastam a cikket, és nem tudom megérteni azokat az embereket, akik mások által kedvelt témák fikázásában élik ki magukat. Tudom, hogy Mai is megkapta már, ettől függetlenül egyetértek vele.

  8. Teljesen jogos az ellenvetésed, és egyetértek vele. De szerintem az, hogy felvállalt troll vagyok, úgy gondolom, elég indok lenne teljesen figyelmen kívül hagyni a bejegyzésem. Mondjuk az is igaz, hogy egy erre képtelen célközönséget választottam, akik köztudottan áldozat-mentalitásúak, úgyhogy érv és ellenérv sikeresen kioltja egymást.

    A válaszok amiatt korrektek, mert különben nem lehetnének itt. Ami a tartalmukat illeti… hát nagyon éreztem, hogy visszafogottságuk mögött feszül a düh, és ha engedném, kirobbanna, bele a fenenagy arcomba. Végülis szántszándékkal szítottam fel ennyire. Didaktikus trollként persze elmagyaráztam a lényegi részt, de ez aligha érdekelte őket, miközben a véremre szomjaznak. Alapvetően két módon tehetik túl magukat rajta: az egyik az, hogy figyelmen kívül hagynak, a másik az hogy lereagálják. A lereagálást nem engedem(legalábbis itt nem), így aztán annak, aki nem tudja figyelmen kívül hagyni, csak az marad, hogy kilépjen magából, és a humort nézze, ellenkező esetben eldurran az agya. Aki egyszer képes erre, az örökre immunissá válik a trollkodásra.

    Persze ez a gondolatmenetem moralizáló kibúvó. Itt én vagyok a gonosztevő, a troll. Nem tagadom, hogy élvezem. Szerepjáték az egész. Ugyanúgy lehetnék a yaoi fangirl oldalon, eljátszva a hülyét… bár azt nem hiszem, hogy fel tudnék hozni retardáltabb érveket az övéiknél,amikkel a yaoi-rajongásukat indokolják. A pornó az pornó, körítéstől függetlenül. Az övék viszonylag ártatlan, rajzolt, homokos pornó, cukormázzal. Nem tudom miért szégyenlik, hogy az, miért próbálják elrejteni, de élvezem, ha az arcukba dörgölhetem a béna érveiket és az áldozat-mentalitásukat. Tegyék túl magukat azon, hogy megsértettem őket. Nőjenek fel.

  9. Ajvé, megragadó a humorod :D muszáj volt röhögnöm a válaszaidon, ne haragudj (mindig is lenyűgözött az, ahogy egyesek képesek bánni ezzel a 44 betűvel, és szavamra mondom, te aztán csűröd, csavarod. Nem tudom, kitől van az idézet, de nagyon igaznak, érdekesnek találom, elárulod?)
    Van egy évfolyamtársam, ő is mindig azt mondja, hogy ő egy bunkó fasz, mikor megbánt valakit. Én erre mindig azt mondom: az, hogy azt mondod, bunkó (troll) vagy, még nem magyarázat a bunkó viselkedésre. És nem vagy troll, mert azok szőrösek és büdösek, na meg buták, és mind a kommentekből, mind a blogbejegyzésekből kitűnik, hogy nem vagy az (mármint buta… hogy büdös vagy e, azt nemtom). Maradjunk annyiban, hogy csípős a humorod. És nem fogod vissza magad, hisz élvezed.
    Amúgy meg áldozat a fene. Én is tudom, hogy sokan egy perverz állatnak tartanak, mert póriasan fogalmazva szeretek rajzolt, szexelő pasikat bámulni, és biztos meg tudná írni egy pszichomókus rólam a doktoriját, de hát most micsináljak? Rendes, 20 éves egyetemista vagyok, dolgozom, tanulok, takarítok, bevásárolok, szórakozom, keresem a párom a nagyvilágban, és ragaszkodom a perverzióimhoz, köszönöm szépen. És azzal is tisztában vagyok, hogy bénák az érveim :D De majd gyakorolom a hatásos érvelést, mint annó nyelvtan órán. jah, és köszi a műelemzést a bejegyzésedről :D Igen, az első bekezdés után és is simán ki akartalak volna belezni.

  10. Chiakinak, válaszul.

    Köszönöm a dícséretet. A bunkóságra csak az a mentségem, hogy eszköz volt, nem cél (az, hogy élveztem is, a saját karaktergyengeségem, amire tényleg nincs mentség). Egyébként az, hogy tudok banni a szavakkal, sajnos csak írásban nyilvánvaló. Ha egyszer elérem szóban is az ékesszólás, és a csűrés-csavarás ezen szintjét, beállok politikusnak, de az is könnyedén meglehet hogy inkább elmegyek szerzetesnek, némasági fogadalmat vállalva. Még nem döntöttem el.
    A troll az én felfogásomban tompaagyú szörny helyett az emberi elme ismerője, machiavellista szobapszichológus, aki visszaél tehetségével a saját élvezetének biztosítására. Ezen felül hiszek abban, hogy megbocsájtható tevékenység, és ha helyesen csinálják akkor nem csak szórakoztató, de hasznos is lehet.
    Én szókrátészi trollnak nevezem magam, mert a preferált módszerem az ellenfeleim hibáinak szételemzése, megláttatva és beláttatva azokat. Némi morális bázist ad ez a módszer, de nem eleget, hogy mentegessem. (Egyébként se tenném.)
    Mindenesetre remélem megérted, hogy ez nem ellenszenvről szólt (az én részemről legalábbis).

    Azt sosem mondtam, hogy áldozat vagy. Azt mondtam, hogy áldozat-mentalitásról híres a csoport, amelyikhez tartozol. Ahogy látom, ezért van a shitstorm egy bloggal arrébb, még mindíg, ezért hangzanak el vádak az elnyomásról, meg a sovinizmusról itt is. Nem látjátok be, hogy nem kell megvédeni a hobbitokat, mert nincsen veszélyben. Perverziói mindenkinek vannak, és mihelyt felvállalod a tiédet, nevén nevezve, már nincs értelme belekötni. Te megtetted, így hát részemről gyógyult vagy. Élvezd a hobbid egészséggel, és ne keress rá mentséget. Ez a tanulság, lányok.

    Ami az idézetet illeti, a körülmények úgy adódtak, hogy ma alvás helyett lefordítottam az egész szöveget, amiből származik. Megtalálhatjátok egy bejegyzéssel odébb. Olvassátok el, tanuljatok belőle önkontrollt és önbecsülést. És hozzatok nekem sok kattintást, hadd legyek megint a csúcson, lol.

  11. Röhögtem egy jót azon, hogy milyen te is tudod mi vagy. Mert hogy egy az említett műfaj szeretője nem így látja a dolgot, az is biztos! Maradj a saját szempontodnál, és ne próbáld másét közvetíteni, mert nem tudod. De azért szép próbálkozás volt.
    Az a Muppet show-s dolog, azért durva volt… XD Mondok neked valamit, nincs épeszű rajongója az említett műfajnak, aki ezt a ketőt összehozná. Egy: mert a legkevésbbé sem hajaznak humanoidra. Kettő: mert az ötlettől is lefordul a székről röhögtében az ember.
    De nem is ez a lényeg, hanem amit Chiaki mondott: Normális emberek vagyunk, és ennyi perverziót igazán megengedhetünk magunknak. Tudom, hogy amit olvasok, nem a valóság. És ha azt hiszed, hogy ez szexuálisan bármiféle hatással is bír rám, tévedsz. Ezt a műfajt ugyanúgy élvezem, ahogy épp a Gyűrűk Urát, vagy más könyveket: szellemileg, lekileg. És olvasd el a postokat a másik hozzászólásnál, talán tanulsz valamit. Nem azt várom el, hogy megértsd, milyen jó ez a műfaj. Csak annyit, hogy megértsd, mi nekünk jogunk és igényünk is van arra, hogy ezt nézzük és olvassuk, ahogy minden embernek, aki mondjuk pornót, lolit, hentai und so weiter néz. Ettől nem vagyunk nem normálisok. A normális fogalma manapság úgy is ez: Amit a társadalom túlnyomó része helyesnek tart. Én nem vagyok társadalmi szempontokból normális. Büszke vagyok rá. És pszichológusnak készülök. Chiaki, légy nyugodt: teljesen egészséges vagy.

  12. Kábé ez volt a lényeg; hogy olyan abszurd baromságot írjak, amekkorát csak sikerül egy ilyen témából kipréselni. Kurvára nem érdekel a szexuális preferenciátok, felőlem lehettek yaoiolvasó leszbikusok, vagy apácák. Sose erről szólt. Elolvastam a postokat a másik blogon, és nem tanultam semmit azon kívül amit tudtam eddíg is.
    Jó, hogy nem várod el, hogy megértsem milyen jó a kedvenc műfajod, mert nem kötelességem megérteni, nem érdekel és nem is vonz. Téged igen, wo-hoo. Fújd fel mégjobban. Jogod és igényed van, de tipikus fangörlként világgá kürtölöd, és aztán megsértődsz, amikor mások leszólják. Ez az áldozat-mentalitás, amiről beszéltem, megjátszod az áldozatot még akkor is, ha nem hagyod magad.
    A normális mindig az volt, ami a társadalomban elfogadott volt. Középkorban felgyújtottak, ókorban megköveztek volna a “normálisok”. Most kigúnyolnak az interneten, a mocskos elnyomók! Nőj fel. Az, hogy büszke vagy rá nekem csak azt mondja, hogy kurvára nem tudsz mit kezdeni magaddal, és provokatőr vagy te is.
    Én legalább nem hiszem el a saját hülyeségemet.

  13. lol, jót nevettem

    most majdnem mondtam pár csúnya jelzőt a műfaj kedvelőire meg a nemi életükre, de közbe rájöttem hogy egy barátnőm is közéjük tartozik mégsem degenerált, bár kivétel erősíti…

  14. Meglepő lehet, de én is barátkozom yaoi fangirllel. Gondolom ha egyszer elolvassa ezt a bejegyzést, puszta kézzel fojt majd meg baráti ölelés helyett – vagy megbocsájtja nekem ezt a kis csínyt, hisz ismer. Szeretek némi színt vinni a barátságaimba, lol.

  15. Őőőőő.. hol is kezdjem? 1. A “nőj” ige nőlj-ként helyes.(bocsi helyesírási mánia ^^”)
    Nah de a témáról: Nem hinném, hogy a yaoi fanfgörlök áldozatok lennének. Legfeljebb felfújják a dolgot. Jogosnak érzem mindazt, amit gondolsz, hiszen férfi vagy. Mivel én, mint lány, mint yaoi fan, úgy hiszem mindenkinek meg van a maga véleménye és mindenki büszke lehet rá! Ha azt mondod nekem, én is csak eljátszom az áldozatot és, hogy dühöngök, akkor erre 2 dolog:
    1.Igen, mindig is úgy éreztem áldozat vagyok. De, nem mint yaoi fan, szóval nem ítélek el senkit, aki így gondolja.
    2.Tévedsz, teljesen nyugodt vagyok. :)

    Emellett, miután nagy valószínűséggel fentakadtam a spamszűrődön, kijelenteném, hogy egyébként majdnem meghaltam a röhögéstől, mert olyan idiótaságokat, meg annyira gúnyos megjegyzesékeket, mint, amiket te használnáltál ritkán látni (sajnos). :D

  16. Zaizen, azért egyre több yaoi fangörl ismeri el, hogy ehhez a szintű fogalmazáshoz már ért eni kell. Na meg egyre több yaoi fangörl már inkább röhög ezeken, nem védekezően visszareagálja. Azért haladás. Gratula a poszthoz. :)

    Rev,
    egy bloggal arrébbról, a “shitstormból”

  17. Gondolkodok rajta egy ideje, és valószínűleg roppant naív a kérdés… Tényleg készült yaoi doujin az Akagihoz, vagy csak a műfajra jellemző eltúlzott “bishisítést” illusztráltad egy random pritiboj és “nagyon nem priti” Akagi segítségével?

  18. Sajnos nem egy random prettyboy, hanem valóban egy “Akagi”, ebben biztos vagyok (bár pontosan nem tudom, honnét származik a kép, ugyanis készen kaptam). Ha kíváncsi vagy a Doujin nevére, amiben szerepel, a 4chant kell megkérdezned.

  19. Sose láttam az Akagit yaoi fangirl szemszögből, de a “feltétlen begyűjtendő” listám elejére ugrottak az ebben a fandomban született művek, bár nem lesz egyszerű begyűjteni. Köszönöm, hogy droolzani való repertoáromat egy nem várt darabbal gadagítottad. /yaoifangörl off

    Én se tudom mért ért meglepetésként, ha a Kino no Tabi-ban valaki képes volt yaoi vonalat észlelni, akkor az Akagi szinte adja magát…

    (Lehet egy blog kommentben offoni?)

  20. Bocsika, hogy derült égből bekommentelek, nem bírtam ki. Szerintem nem vagy p*cs… A yaoi… Nos annak ellenére, amit néhány bloggal arrébb beszéltünk, ezért speciel nem vagyok oda. Ezt a részét meghagyom a 13-18 éves valódi visítozós fengörlöknek, akik azzal akarnak kitűnni a szürke tömegből, hogy ez tetszik nekik…
    A bejegyzést pedig személy szerint nem éreztem bunkónak, kifejezetten tetszett, valóban jól bánsz a szavakkal :)

  21. Kösz a dicséretet. De az ízlést félretéve, engem alapvetően nem érdekel, hogy a yaoiért érdemes-e rajongani vagy sem. Inkább a rajongás anatómiája érdekel. Egyszerűen lenyűgöz, ahogyan a leghülyébb dolgokat körberajongják az emberek, majd felháborodnak azon, hogy gúnyolódom rajtuk és a rajongásuk tárgyán. És élvezem a vitákat is, persze.

  22. Én nem vagyok amolyan veszekedős fajta… Szívesen meghallgatom és elfogadom mások véleményét, de mindig elmondom a sajátomat is :)

  23. Kicsit késve, de megtaláltam ezt a postot is. Leszögezném, hogy alapvetően nem vagyok yaoi fangirl, (életemben nem láttam még egy egész rész animét végig, olyat, amihez klikkelnem is kéne a neten, hogy letöltsem meg pláne nem) és őszintén szólva a rajzolt pasik látványa engem sem igazán izgat, még ha helyesek(?) akkor sem. Sőt, továbbmegyek, a vizualizált homoszexuális kapcsolat sem érdekel jobban mint a hetero.

    Viszont a fanfic részben szerintem nincs teljesen igazad. Mint ahogy a te postod is teljesen élvezhető, még ha nem is ért valaki egyet a mondanivalójával, ugyanígy vannak olyan slashek, amiket jó olvasni. Persze ez inkább az angol nyelvűekre vonatkozik, (magyart nem olvasok, sőt mivel nem nézek animét, még csak anime-ficet sem, tehát csak általában a homoszexuális tartalmú ficekről tudok véleményt mondani) ahol még mindig csak 20-ból 1-re mondanám ezt, de létezik. Sőt, van a fanficeknek egy olyan vállfaja, hogy Gen, ami kifejezetten csak plátói érzéseket enged meg a szereplők közt. Nyilván, amikről most beszéltem nem 12 éves fangörlök munkája.

    Remélem ez átmegy a spam-szűrődön, mert a post tetszett, csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ugyanebbe a sqee-ing fangörl kategóriába beskatulyázni azokat, akik komplett regényhosszúságú fanficet írnak és tehetségesek is, talán nem szerencsés.

  24. Valóban, létezhet sok jó fanfic odakint a hálón (a saját műalkotásom jó példa erre, lol), és aki keres, az bizonyára talál is ilyet, de sajnos a nagy számok törvénye alapján a csekély minőségi kivétel nem elég arra, hogy a fanfic-írásról pozitív véleményem legyen. Aki tehetséges írónak bizonyul úgy vélem, előbb-utóbb úgyis továbblép a yaoi fanficek írásán, és ír helyette novellákat, vagy akár regényeket. (Bár hogy fair legyek, ellenpéldaként ott a Brokeback Mountain, ami lényegében egy yaoi fanfic cowboyokról, lol. A novellát mondjuk nem olvastam, úgyhogy nem tudom mennyire yaoi-fanfic jellegű, de a téma mindenesetre adja magát.)

  25. Azért ne soroljunk minden homoerotikus tartalomú írást autómatikusan fanfic kategóriába, legalább annyi original (= saját karakterekkel dolgozó) művet találni a neten mint fanficet. A nyomtatásban megjelenő regények (egy kivételről tudok) mind teljesértékű, eredeti alkotások (a BM is ilyen). Az is erős túlzás, hogy a tehetséges írók nem foglakoznak a témával, a Halál Velencében japonoid szemszögből egy shota shounen-ai…

    “Bár hogy fair legyek”, tény, hogy yaoi témakörben bármilyen médium is a hordozója, nagyon sok szemét születik és kemény meló kibányászni a szarból az élvezhető darabokat.

  26. Nem is sorolnék minden homoerotikus tartalmú írást a “yaoi fanfic” kategóriájába, csupán azt, ami egyértelműen arra fókuszál, hogy expliciten ábrázolja a yaoi-jeleneteket (más szóval pornográfia). Mindenesetre azt akartam hangsúlyozni, hogy aki tehetséges, előbb-utóbb befuthat saját, eredeti alkotással – persze az eredetiség önmagában még nem jelent egyet a minőséggel – homoszexualitás ide vagy oda.
    A hálál Velencében pedig szerintem még japán ember szemében sem a homoszexualitásról szól, annak ellenére hogy Gustav von Aschenbach egy vén, homokos pedofil (és ráadásul rendkívül ellenszenves vén, homokos pedofil). Sokkal inkább a “művész” mint embertípus a téma, mint egyéb Thomas Mann könyvekben (ahol szintén különc, beteg emberek a művészek, bár korántsem annyira visszataszítóak, mint Aschenbach).Csak mellékesen megjegyezve szerintem a halál Velencében Thomas Mannhoz képes is iszonyatos egy könyv, és nem bírnám elolvasni újra.

  27. Helló!
    Elolvastam a posztodat. Nekem tetszett, mert valamilyen szinten van benne igazság. Én is szeretem a yaoit(amyúgy a nevem mellett az a 18-as ne zavarjon meg kb 2 hónap és töltöm a 20at) és megértem a te álláspontodat is. csak az eyik válaszodra válaszodhoz lenne egy pár szavas hozzáfűznivalóm.
    “…Rajongóként nem tudod elviselni, ha másnak negatív véleménye van a kedvencedről. Azt hangoztatod, hogy csak vélemény, de nem bírod ki, hogy létezik a tiédtől különböző, elitélő vagy akár gúnyos álláspont.

    Jellemzően egocentrikus módon azt képzeled, hogy te vagy a haladás, megszabadítva az elnyomottakat a tudatlanság béklyójától. Szánalmas hadjáratot folytatsz, hogy a világot a saját képedre formáld, és elég ostoba vagy, hogy azt hiszed amit csinálsz tényleg számít. Mégis, mikor szembesülsz azzal, hogy a valóban elnyomottak nem akarnak közösséget vállalni veled, a fejedet vakarod értetlenségedben. Sosem küzdöttél másért, mint azért a jogért, hogy infantilis maradhass….”

    Erre csak annyi lenne a válaszom, hogy minden ember ilyen, így te is.

    Amúgy tényleg nagyon tetszett a poszt és a hozzászólások is. Nyugodtan adhatnád írásra a fejed, én olvasnám a műveidet, ha hasonló stílusban írod meg őket. Azért téged is sikerült felhúzni 1-2 helyen :D.
    Szia.

  28. Aha…mondták már hogy létezik még a Revoblogon kívül egy blog ami tetszene, és igazuk is lett. Nem volt még olyan, hogy én felvegyek valakit a Blogrollba csak úgy, de épp ideje elkezdeni. Huh, most aztán fényesre nyaltam a segged…
    Ha lesz időm olvasgatni fogok nálad sokat.

  29. Minden egyes olvasó növeli az elektronikus férfiasságom, úgyhogy szívesen fogadom, ha népszerűsítesz. Csak annyi a bibi, hogy itt sokat maximum akkor olvashatsz, ha újraolvasod a régebbi bejegyzéseimet, haha. Írnom kéne megint.

  30. IMO a Halál Velencében TM-hoz képest nagyon jó, de tetszik/nem tetszik alapú vitát indítatni végtelenül fölösleges. (Azért remélem a “tehetséges író” titulust megkaphatja.)

    Félreérthetően fogalmaztam; a “japonoid” kifejezéssel a japonoizálódott, nyugati fanbandára próbáltam utalni. (Szokásuk mindenre ráhúzni az animék/mangák műfaji besorolására használt kifejezéseket. – A “műalkotásod” például, szigorúan véve, nem yaoi hanem slash.)

    Pont azért írtam példának a HV-t mert nem a homoszexualitásról szól. Csupán szemléltetni próbáltam, hogy milyen abszurd tud lenni, amikor a homoerotikus prózát autómatikusan yaoi fanfic kategóriába soroljuk, egy olyan példával, ahol a “kategória” tényszerűen vitathatatlan, mégis helytelen.

  31. Élmény volt olvasni, de komolyan! Talán ha a hozzád hasonló srácokból több lenne, elérhető közelségben, kielégítő mennyiségben, nem kellene nekünk, szegény, tartalmatlan életű, mindörökké tizenkét éves lányoknak a pornó. (:

  32. Bizony, a fergeteges humorommal (amely egyben a szexepilem is), és pár Kurt Russeles B-filmmel megmenthetlek a középszerű, yaoival átitatott életedből, és átemelhetlek az én, szintén középszerű, de 80’s évek zenéjével és esztétikumával átitatott, mozgalmas és izgalmas életembe! Ami azt illeti, rögtön meg is teszem, csak dobj egy e-mailt, és küldj magadról fényképet, hogy lássam, meg akarlak-e menteni egyáltalán, lol. (Vagy nézz több yaoit, és maradj csendben, nekem az is ok.)

  33. Tudod, elismerésem. Bár én is Olyan lány vagyok, azért gratula, szétröhögtem rajta az agyam. Többet nem is írok, mert Isten ments attól, hogy bárkit győzködjek. Végezetül csak annyit mondok imádlak és csak így tovább. (Ja meg még szép, hogy nem utálsz minket, a lányokat csak szertni lehet:D)

  34. Yaoi fan létemre imádom olvasni az efféle bejegyzéseket, és azoknak az agyát, akik kitalálták, az ominózus szövegeket! Grat! Szét röhögtem az agyam, és szerintem, sokkal jobb lenne ez a világ, ha a kevésbé rugalmas társaim is értékelni tudnák, az effajta írásokat (de talán mindenféle poénos, elgondolkodtató, vagy egyszerűen csak “más” gondolatmenetű csemegéket, a fura hobbikra, kedvtelésekre nézve)!

  35. Helló!

    EGyszer még nagyon régen olvastam egy rövid definíciót. yaoi = sírás-rívás + szex. Akkori tapasztalataimmal – én kis naív – nem értettem, ezt a kettőt hogy lehet összeegyztetni. (Persze a yaoi címmel megjelölt mű elolvasása után persze rájöttem) de persze a valóságtól mégis elég távol voltak ezek az írások. Később természetesen az ember rengeteg mindent átél, sok emberrel találkozik, mindenféle konfliktusba , krízishelyzetbe keveredik. És sajnos néha nem tud dönteni. És lehet, hogy az út, amíg eljut odáig, sokszor tele van sírással – rívással, és szexszel…

  36. Wouw XD Barátnőmnek msnre bemásoltam a röpke írásodat, ami tele volt fohohohorró energiával XDXDXD Akarom mondani, végignevettük ezt a pár rövidke sorocskát, s végül arra jutottam, hogy értékelnem kell a különleges előadásmódodat. Egész frappáns, hogy olyat írsz, ami biztos, hogy másnak kevésbé jutott volna eszébe, ráadásul mivel elég jól fogalmazol, jól is jött ki az egész. Nem tudom, hogy valóban szoktál-e írni valamit (függetlenül a yaoitól), vagy csak a cikk kedvéért írtál ilyesmit, de nyerő volt xD Az egyebekkel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy teljes mértékben megértem (ez természetes, hisz magam is nagy yaoistának mondhatom magam, s egy szerény írónak, aki ugyan nem annyira idős, de azért megérti a cikked üzenetét^^) Lessingről még nem hallottam, ezért érdekes volt olvasni ezen állítását, azt hiszem, tanulságosnak is mondható, erre bizonyára emlékezni fogok:)

  37. Azt írtad hogy troll vagy és direkt sértegetni akarod a yaoistákat…
    Én yaoista vagyok és nem sértődtem meg. Nem azért mert nem értem a gúnyt, csak egyszerűen feleslegesnek tartom megsértődni.
    Viszont az, hogy ilyen egyértelműen közlöd, hogy te sértegetni akarsz :S Hát én arra a gondolnék, hogy a valóságban nincs túl sok önbizalmad. Ha tévedek elnézést, de mikor valaki így direktbe neki megy, hogy most pediglen MEGSÉRTELEK ha tetszik ha nem, az kicsit erőltetett. Jó, ennek mondjuk köze nincs a cikkhez :D Csak elgondolkodtam rajta
    Ez az Ernie X Bert izé… Én tudom hogy poén, de az egészből az volt az egyetlen amin sokkot kaptam! xd Mármint én yaoista vagyok, de ilyesmit akkor se írnék, ha fizetnének érte :D

  38. Boldog nőnapot kisasszony, nagyon hálásan köszönöm a véleményét. A dátumot tekintve még véletlenül sem pimaszkodnék egy hölggyel, ezért csupán udvariasan rámutatok, hogy két éves írásról révén szó, legnagyobb sajnálatomra képtelen vagyok fölidézni, miféle indulatok és eszmék fűtötték ifjú lelkemet, miközben képernyőre vetettem azon végzetes sorokat. Szerencsére azonban nem kell csalódást okozzak önnek, minthogy anno több hozzászólásban is nyilatkoztam a motivációimról. Ezek olvasására buzdítanám kegyedet.
    – örökké híve, Zaizen J.

  39. Egyetértek Enn-nel abban, hogy én se sértődtem meg, pedig nem vetem meg a Bl-t. Mert nincs is miért megsértődni. Különböző emberel-> különböző vélemény és ennyi:) Amúgy még tetszik is a gúnyos stílusod. De az az ErnieXBerten képO_o Beteg vagy ha még ebben is azt látod:D Visszatérve, tudom, hogy kissé deviáns az, hogy szeretem, dehát emberek-> hibák… most mit csináljak?:)

  40. Üdv!

    Húú, már 2011 van, és én még csak most akadtam rá erre az írásra, de azért ennyi év távlatából is tetszetősnek találom. :D Természetesen én magam sem vetem meg a témát, de csak mértékkel (az eleve hetero sztárszereplők vegyítése kapcsán pl. erőteljes késztetést érzek valami kellően destruktív tevékenységre, amely bizonyos embertömegek halálával végződne, mekkora szerencse, hogy nem vagyok egy sorozatgyilkos jellem :) ), ám mégis hangosan hahotáztam a sorokat olvasva, és majdnem az asztalt is csapkodni kezdtem. Bár az is igaz, hogy nem vagyok 13+1 éves (Jézusom, hol volt az már, még épp csak leadta a TV a DragonBall-t és a SailorMoont), bár a nőneműség stimmel. ;)
    Na de, amiért úgy döntöttem, hogy ennyi év távlatában is írok ide, az maga az első bekezdésed, amivel sajnos kifejezetten egyet tudok érteni, és még csak nem is néha (lásd a korábbi zárójeles bejegyzésem is), de azért az idézett mondatodra frappáns válasz jutott eszembe…
    „Hogyan lehetséges, hogy az emberiség még nem halt ki, és mit tehetek, amivel felgyorsíthatom a folyamatot?” -> Belegondoltál már, hogy két férfi nem képes gyereket nemzeni, ugye? :D Lehet, hogy fúj-fúj, de legalább erőteljes népességcsökkenéshez vezetne végre! :D Na hát, ezért kell terjeszteni az ilyenfajta témát, hátha rákapnak páran, és lemondanak a családalapítás iránti vágyukról. Bár… attól tartok, a gyakorlatban ez nem jönne be ilyen egyszerűen. ;)

Ide követheted el a hozzászólásaid.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s