Mégis, mi a franc az a műveltség?

Blogböngészősdit játszottam a minap, és miközben a kollégák oldalain ólálkodtam (lurked), olvasgattam és mazsolázgattam a kommentek közül, szemet szúrt valami. A teljesség kedvéért megadom a témát, ahol rábukkantam a szememet böködő szálkára: Karácsony és a vallás (itt). Jó téma, ha az ember kommenteket akar, hisz a vallásról mindenkinek van véleménye, könnyű provokatívnak lenni, és mindig csodálatosan meddő vitákat szül (trollkodásra kiválóan alkalmas). Mindazonáltal rám nem hat már egy ideje. (Az ember nem csak a politikától kaphat csömört.) Nem, az én szálkám, ami a figyelmemet megragadta, egy másik közhely: a műveltség. (Szűkebb kontextusban: „hogy a tudomány és a hit kizárja egymást […] elfogadható érv egy félművelt, bigottan materialista embertől, de egy olyan magas szinten képzett értelmiségitől, mint te, elfogadhatatlan.” Mellékesen megjegyezve: Imádnám úgy szétszedni random jesusfreak fenti állítását a hitről és a tudományról, mint azt Darwin rottweilere teszi új könyvében. Talán egy komment erejéig meg is teszem…később.)

A műveltség – félműveltség – műveletlenség triumvirátusa, ahogyan nap, mint nap elhangzik: ez a három kulcsszó mára. Milyen alapon minősítjük embertársainkat műveltnek félműveltnek, vagy műveletlennek? Mégis, mi a franc az a műveltség? Az emberek úgy dobálóznak vele, mintha valami létező entitás lenne, amiből a másiknak valahogy sosincs elég (ezt a hiányt aztán kötelesség is felróni a másiknak – vagy magunknak, jól nevelt öngyűlölőkként). Még mielőtt a kritikai szellem túlhevülne bennem, erről a valamiről talán illene definiálni, pontosan mit is értünk alatta. Ki is kerestem egy definíciót a Révaiból:

„Műveltség: jelenti vagy azokat a javakat, melyeket a nemzetek történeti életükben, mint maradandó értékűeket megalkottak, főleg az állami és nemzeti élet rendjére vonatkozókat, továbbá az erkölcs, tudomány, vallás, stb. terén, vagy jelenti azt a tulajdonságát egyeseknek vagy nemzeteknek, hogy ezen alkotások iránt fogékonyak, azokat ismerik, elsajátították, esetleg továbbfejleszteni és gyarapítani is képesek. Így tehát objektív és szubjektív jelentése is van e szónak. Ha pl. nyugati M-ről beszélünk, akkor a nyugati erkölcs, állami élet, tudomány, vallás, művészet stb. javait, e javak összességét értjük alatta; ha egy ember műveltségéről van szó, akkor az illető e javak iránt fogékony, ezek szellemében él, viselkedik, gondolkodik. A M. nem tévesztendő össze azokkal a technikai berendezésekkel, segédeszközökkel, stb. melyeket az emberi ész az emberek együttélésének megkönnyítésére (vasutak, távíró, stb.) megalkotott. A M közvetítésére fenntartására, továbbszármaztatására szolgál a nemzet iskolai szervezete, mely megadja tanítványainak a M.-hez szükséges képzést, az m.-i képzettségeket.”

Tegyük félre egy pillanatra, hogy a Révai teljesen elavult (lásd: távíró) és vonjuk ki a lényeget ebből a fölöslegesen részletes leírásból (csak azt, ami az egyénre vonatkozik. A nemzetet most hanyagoljuk, jó magyar szokás szerint):

1. a műveltség a kulturális javak ismerete.

2. a műveltség egy tulajdonság.

3. a műveltség szerezhető.

4. a műveltség jó.

Azt hiszem, ezzel a négy állítással mindenki egyetértene, aki valaha beszélt műveltségről. Nem is az a bajom, hogy egyáltalán beszélünk róla még manapság, hanem az, hogy diszkriminatív módon használjuk. A műveltség ugyanis nem kumulatív, mennyiségi alapon működik, hanem minőségi különbséget teszünk ismeret és ismeret, jártasság és jártasság között. A műveltség sokak számára csak a magas kultúra ismeretét jelenti, irodalmi, zenei vagy filozófiai jártasságot. Természettudományos jártasság, mérnöki ismeretek, vagy gyakorlati tudás, know-how csupán másodrendű tagok lehetnek a klubban, ha egyáltalán beengedik őket a morcos ajtónállók. (Egy bölcsész-mondás idéződik föl példaként: „A mérnök csak diplomás, nem értelmiségi.”) Minél haszontalanabb a tudás, annál inkább fölnézünk rá, minél távolabb van a mindennapjainktól, annál nagyobb tisztelet övezi. Senkinek se jut eszébe tisztelni a mezőgazdaságot, pedig a történelem legnagyobb társadalmi változását hozta magával. Az írástudástól se esik hanyatt senki, pedig a „maradandó értékű javak” első számú közvetítője. A műveltségi vetélkedők (mikor még voltak) javarészt irodalom, néprajz, zene film és színház témákba kérdeztek bele, a földrajzi, sport és tudományos ismeretekből negyedannyi kérdés se volt. Aránytalan, nem? De nem ezzel van főként bajom, inkább azzal, hogy a műveltség, a szó közhasználatú értelmében a kirekesztés, az elitizmus közkedvelt szava lett mára. Ha valaki műveltségről beszél, nagy valószínűséggel nem rólad van szó (kivéve, ha sajnálkozik, hogy milyen gyér is a tiéd).

A dolog pikantériája, hogy nyugodtan fejéhez vághatod bárkinek, hogy műveletlen, ha nem ismer valamit. Nem hallottál még Griegről? Esetleg Sibelius? Bach se rémlik? Te műveletlen paraszt. Bezzeg DJ Dean folyton a füledbe ordít. Ja, hogy Mozart? Pfft, őt mindenki ismeri, tahókám. Beatles? Határeset, de ezzel ne mennyé’ a Vágóhoz. (És persze fordítva: Nem ismered DJ. Deant? Irgum-burgum-művelődjé’, ne csak Händel szóljon!) Ez az élet minden területére kiterjed, legyen az divat, közélet, gasztronómia, mindenben lehetsz műveletlen fajankó; csak az alkalom és egy vállalkozó szellemű kritikus egyén kell hozzá, hogy annak is érezd magad. Még csak nem is kell hogy tényleg tájékozott legyen, elég bármilyen apró előny, hogy téged félműveltnek vagy műveletlennek bélyegezzen. Amennyire szórakoztató, annyira hasznos lehet is lehet a műveletlenség, mint univerzális, emberi gyengeség: Ha ellenfeled esetleg más állásponton van egy kérdésben, a vitában remek ad hominem-érv lehet, ha műveletlennek bélyegezzük őt. Pl. random jesusfreak fenti állítását, miszerint a hit és a tudomány nem zárja egymást, nem támasztotta alá valami értelmes érvvel, hanem előhúzta a műveletlen kártyát, az adu ászt: a „félművelt, bigott materialista” -TERMÉSZETTUDÓS- (gondolom Richard Dawkins és a God Delusion nyomán) szembeállítva a „magas szinten képzett értelmiségi”- BÖLCSÉSZ- eszményével. (Ideális példa a fentebbi érvemhez.. Mellesleg nincs bajom a bölcsészekkel; magam is az révén azonban látom, mennyire kiegyensúlyozatlan a megítélésünk.) Persze mindig van egy nagyobb hal: ma te vagy a művelt, holnap meg már téged tahóparasztoznak, mert sose olvastál Márait.

Dereng már? Én nem bánom, ha műveltségről van szó, mint elérendő (de nem elérhető) cél, vagy mint társadalmi érték, de azért tudatosuljon, hogy senki sem lehet minden téren jártas. A reneszánsz emberek kivételek (és halottak). Eszményképek. Szép, de gyakorlatban el nem érhető ideál képviselői: az általános műveltség mára elérhetetlenné vált ideáljának lidérecei. A műveltség nem cél, hanem irány. Mihelyt beláttad ezt, és nem a műveltség lidércei, hanem az élvezet, a szépség és az emberi művészetben (és tudományokban) fellelhető csoda érzése hajt a megismerés felé, a javak iránt fogékony, ezek szellemében élő, viselkedő, gondolkodó ember, vagyis művelt leszel.
(Kivéve ha felvágsz vele, te elitista.)

Reklámok

10 hozzászólás

  1. A művelődés akkor jó, ha nem azért csinálod hogy művelt legyél. Ha azért hallgatsz zenét, olvasol, filmezel vagy mész színházba, mert szereted, és nem azért, mert műveltté tesz. Ezért mondom, a műveltség, ahogy én értem, nem cél, hanem irány.

  2. „A mérnök csak diplomás, nem értelmiségi.” – Viszont van munkája, míg te éhen döglesz. :)
    Viszont arra kíváncsi vagyok, hogy nyomdamérnökök nélkül, mégis mit olvasna a kis szerencsétlen, amire később felvághatna.
    Hogy omolna fejére egy bölcsész (és véletlenül sem építészmérnök) által összebuherált ház. :)

  3. Nem ártott volna végigolvasni kommentelés előtt, sehol sincsenek a mérnökök ledegradálva. Egyébként lehet, hogy ő nehezebben fog megélni, de legalább marad egy kis erkölcse is, és nem eszi majd meg a saját szarát 2 forintért, mint a legtöbb drága “kolléga”, akinek másból nem áll az élete, mint hogy társait minél jobban akadályozza, hisz neki “nem áll szándékában kiengedi egy újabb riválist a munkaerőpiacra”. Az építészmérnök meg kifejezetten jó példa volt, ha már az éhenhalásnál tartunk, az átlagos fizetésük valahol a 130 ropis határt verdesi. Ehhez a csillagászati összeghez ráadásul nem is kell sokat tennie, csak több ezer órát átrajzolnia az életéből.

  4. “Viszont arra kíváncsi vagyok, hogy nyomdamérnökök nélkül, mégis mit olvasna a kis szerencsétlen, amire később felvághatna.”
    És mit olvasna az ostoba nyomdagépész, ha meg kellene szerelnie valamit és nincs aki lefordítsa neki magyarra a datasheetet? Kár azon rágódni, hogy melyik tudás hasznosabb, lehet hogy idővel a nyomdamérnök is feleslegessé válik… Ember, fejlődünk, mindent automatizálnak, pár évtized múlva lehet már nyomda se lesz, hologramon lehet majd megvenni az újságot stb… Fényszedőket hol alkalmaznak manapság LOL? XD És vica-versa, lehetne ilyenekkel dobálózni naphosszat, pont ezt írta ZJ is. Talán nem tűnt fel, de végig arrol volt szó, hogy teljesen mindegy ki mit dolgozik, miben jártas, mennyire hasznos a nemzet számára a munkája, mennyit keres, nem ezek a műveltség mérvadói…. Z0mj, ne égesd már magad.

  5. SlyZero: Most valami ideillő szarkasztikus beszólás kéne a PISA-felmérésről, az olvasás utáni megértésről, és rólad, de ez nem lenne fair veled szemben. Ugyanis nagyon jól felfogtad, mit írtam, csak kötekedni akarsz. Sajnos azonban annyira nem tudod hogyan kell, hogy ismét csak magadat égeted. Kiragadod az egyetlen mondatot a szövegből, amibe bele tudsz kötni, amit ráadásul idézőjelben írtam, példaként, hogy ez egy tipikus elitista nézőpont… erre jössz, és megmutatsz nekünk egy másik hasonlóan elitista szélsőséget. Látod hol a hiba?
    Tudom, újonc vagy még a trollkodásban, de kérlek, olvasd el az esszémet a témáról, hátha segít. És csinálj valamit ezzel az önégető tendenciáddal, mert senki se tud komolyan venni.

    phr0zen: Köszi a szemléletes példákat. Ember embernek farkasa a munkaerőpiacon is, úgy tűnik. Mellesleg rég volt alkalmunk beszélni, ha majd ráérsz, keress meg.

    Izriot: Tökéletesen átláttad a lényeget. Ami a fejlődést illeti: ez egy jó kiegészítő érv a cikkemhez, köszi.

    Köszi a kommenteket.

  6. „Most valami ideillő szarkasztikus beszólás kéne a PISA-felmérésről, az olvasás utáni megértésről, és rólad,”
    Öhm.. Pillanat!
    A cikkben beidézel egy mondást egy bölcsésztől, amire én reagálok. -> Amit arra reagálok nem neked szólt, hanem egy reakció volt arra, amit a bölcsész mondott.
    Amúgy a cikk tetszik, és főbb pontokban egyet is értek veled.
    „És mit olvasna az ostoba nyomdagépész, ha meg kellene szerelnie valamit és nincs aki lefordítsa neki magyarra a datasheetet?”
    Ezt viszont tényleg nem értem. A nyomdamérnöki diploma előfeltétele a középfokú nyelvvizsga…

  7. Megkavart a “te”. Bár, lehet, hogy általánosabb értelemben kellett volna olvasni. Oh well. Bölcsész révén magam is éhen fogok halni, úgyhogy magamra vettem. Egyébként egy nyelvvizsga még nem a világ, és nincs kikötve milyen nyelven kell legyen. De legyünk optimisták, és mondjuk azt, hogy a szakmához elég, és mindenki angolt szerez, ami ugye mindenre jó… oh wait. Még így is kellenek bölcsészek, fordítók, lektorok, ujságírók, szerkesztők. Nem is szólva azokról, akik írják a könyveket. Egymásra vagyunk utalva, és ez így helyes.
    Az más kérdés, hogy az utóbbi húsz év pocsék oktatáspolitikája miatt dunát lehet rekeszteni az “értelmiségiekkel”. Mindenesetre mindegyik képzésnek megvan a létjogosultsága. A probléma ott kezdődik, ha megvonjuk a másiktól ezt a jogot, vagy lekezeljük.

    Ritka alkalom amikor bocsánatot kérek. Feltételezett rosszindulatra reagáltam. Ha valójában nem volt ott, akkor sajnálom az éles szavakat.

    És kösz az elismerést.

  8. No comment, csupán hozzáfűznivaló. :)
    Ha a műveltségről beszélünk (és ki nem?!) akkor érdekes lehet utánnanézni a művelés, a kultúra, és nevelés, képzés szavak etimológiájának. Véleményem szerint – a mellett, hogy roppant érdekes – talán alapot nyújt egy mélyebb állásponfoglaláshoz, hogy WTF a műveltség, s mi köze a kapának (agri-cultura).
    Amugy mérnők/bölcsész vita (??): Arisztotelész: Metafizika. Techné és Episztémé… stb.
    És végül: “no comment”. :D :P

  9. Szerintem a műveltséget pontosan a kézzelfogható haszon hiánya miatt terjesztik ki főként a bölcsésztudományokra/művészetekre. Ha valaki konkrét, gyakorlati cél elérése érdekében szívja magába az ismereteket (nem azért, mert csigázza a téma), az annyi, mintha nem is foglalkoztatná igazán a dolog, tehát nem valami plusszal ruházza magát fel, hanem sajátos módon küzd a túlélésért, a szükségletekért. A klasszikus értelembe vett tudományok (technológia, természettudomány) a fejlődést szolgálják, azaz olyasvalamit, amit a közvélemény eredménynek tekint. Istenigazából a művészet sem értelmetlen, de sokkal elvontabb, s elsősorban az érzelem-vagy gondolatvilágra igyekszik hatni, érzékelhető profitot nem von maga után. Ezért tűnik olybá, hogy nem kötelességből hajkurássza, aki hajkurássza. Ez persze csak azokra húzható, akik többet értenek a “műveltség” alatt egyszerű tájékozottságnál, azokra, akik a széles érdeklődési kört is hozzáveszik (erről lehet szó a vetélkedőkön). A többség szvsz még mindig becsben tartja a tudást, legyen az bármilyen irányú. Egész egyszerűen nem érik be az egyfélével, elvárják, hogy mindenhez hozzá tudjon szólni az ember. Magyarán abból, hogy valaki műveletlennek kiált ki egy Bach-ot hírből sem ismerő egyént, még nem következik, hogy ne tenne ugyanígy abban az esetben, ha az illető az öröklődéstanhoz nem konyítana semmit. Más kérdés, hogy némelyek puszta fellengzésből vagdalkoznak eme degradáló jelzővel (ahogy szavaidból kivettem, te rájuk koncentráltál), ez nem több önfényezésnél és egóépítésnél, mely általában kisebbségi komplexusból fakad. Ők hajlamosak jogtalanul mások fejéhez vágni a sértéseiket. Az én értelmezésem szerint ugyanis:
    félművelt = annyit tud, mint az átlag
    műveletlen = kevesebbet tud, mint az átlag
    művelt = többet tud az átlagnál
    A másik lehetőség, hogy a műveltséget külön területekre vonatkoztatják, ilyenkor nincs abban semmi meglepő, ha egyikünk “lealacsonyítja” a másikat.
    Bocs, kissé kusza és kései a kommentem, és azt sem jelenti, hogy ne tartalmazna igazságot az ihlető bejegyzése, ezt afféle kiegészítő bővítménynek kell felfogni.

Ide követheted el a hozzászólásaid.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s